ismertető

Megye: Szeben megye.
Erdély régió.

Kisdisznód a Csindrel-hegység aljában fekvő Szeben megyei falu, mely nem messze található Nagyszebentől.

Elnevezése

Az első írásos források, melyek említik a XIII. századból származnak. Ebben a forrásban még sancti Michaelisként olvashatunk róla, de az idők során többféle névalakja is ismert: Michelsperg , Csisznadia-mik és Michelsdorf, Csiznedioara  Nagy Disznód.

Az bizonyos, hogy a napjainkban használatos magyar és román neve is Nagydisznódra utalásként értelmezhető. A település ugyanis nagyon sokáig képezte a nagydisznódi járás részét.

Története röviden

A települést a szászok alapították feltehetően az 1300-as évek végén. Ekkor még Fehér vármegye részét képezte, de a későbbiekben a kerci apát fennhatósága alá került. Mátyás viszont feloszlatta őket, így a falu Szebenszék, majd a Nagydisznódi járás szerves része lett.

A török offenzíva a falut sem kímélte, sőt a hegyi templomot is ostromgyűrűbe fogták és a településsel együtt felégették, úgy ahogy majd egy évszázaddal később a labancok is tették.

Gazdaságában meghatározó szereppel bírt az itteni gyümölcstermesztés. Messze földön híres volt az ízletes gyümölcsök mellett nép háziipara is, melyen belül kosárfonásra és szalmakalapfonásra specializálódtak.

A településtől nem messze található Nagyszeben lakói befektetésként itt vásárolnak ingatlant, amit főként hétvégi házként használnak, ha a város nagy zajától távol, pihenni szeretnének.

Népessége

Az 1850-es összeírások alapján a lakosság nagy része német, felekezeti szempontból pedig evangélikus.
2002-es népszámlálási adatok arról tudósítanak, hogy a lakosság száma csaknem a felére csökkent. Arányaiban még mindig a románok a legjelentősebbek, de él még itt német és magyar is. A lakosság nagy része ortodox, de néhányan evangélikusnak, megint mások pedig reformátusnak vallották magukat.

Látnivalók

• Az evangélikus hegyi templomként elhíresült építmény az 1300-1400-as évek végén épült a Michalsberg hegy tetejére. Napjainkban is megtekinthető a román stílusú templom, mely jelentős abból a szempontból , hogy az egyik legrégebbi szász építmény Erdélyben. Kapuja bellétes, madonnáját pedig a Brukenthal Múzeumban lehet megtekinteni Nagyszebenen. Kerítőfalának maradványai ma is láthatóak, viszont egykori védőtornyai már nem. Mikor a török seregek ostromolták a falut a lakosság ide menekült, itt raktározták élelmeiket, tehát a templom segített az offenzíva túlélésében. Mennyezete kazettás szerkezetű, amelynek szépsége páratlan. Megtekinthető továbbá az épületben egy szász néprajzi kiállítás.
• Sokak érdeklődnek a Silberbach völgyében fellelhető érdekes gömbkövek iránt, melyhez egy rituálé is fűződik. Az a legény, aki nősülés előtt állt, még esküvő előtt azt a feladatot kapta, hogy görgessen fel egy ilyen gömbkövet egészen a hegyi templomig. Napjainkban itt sok ilyen kő tekinthető meg.
  

Kisdisznód. . . .

plébánosa volt a mohácsi vész után Heltai Gáspár.