ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Kovászna a Kovászna-patak mellett fekvő Kovászna megyei város, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Vajnafalva,   Csomakörös.
A város a XIX. század második felében járási székhely, 1952-ben megszerezte a városi titulust, a megyei névadó települése lett. Az egykori Orbai szék központja is volt.
Kézdivásárhely innen csupán 20 kilométerre található.

Elnevezése. . .

a mellette fekvő Kovászna patakról ered. Ez a névalak pedig minden bizonnyal szláv eredetű. A kvasni szót annyit tesz: savanyúvíz.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XVI. századból származik. Ebben a forrásban még Kowaznaként olvashatunk róla. A XIX. században fontos privilégiumot szerzett: a vásártartási jogot. A XIX. században négy alkalommal is pusztító tűzvész ütött ki. A település református temploma XVIII. századi. A XIX. században a tűzvészek mellett földrengés is pusztított. Ennem révén a templom olyannyira veszélyes lett, hogy lebontották.

A település európa-szerte ismert gyógyhely, üdülőváros. Határától nem messze tör fel a legtöbb borvízfajta egész Erdélyben.
A XIX. század vége felé építették ki a híres fürdőhelyeket, innentől indult be az élénk turizmus. Híres még az itteni vajnafalvi Horgászkút vize, melyet palackoznak is. A városban naponta 5000 liter ásványvizet készítenek.
Híresek az itteni szénsavas melegfürdők és mofetták, továbbá a szénsavas-sós ízű iszapvulkánból keletkezett fortyogó kőmedence. A vulkán a XIX. században nem egy alkalommal is kitört.

A lakosság nagy része 1910-ben  magyar, jelentős román , rután és német kisebbséggel.1992-re továbbra is a magyarok a dominánsak számukat tekintve, de nem elhanyagolható a románok, a cigányok és a németek száma sem. A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Orbai járás szerves részét.

 

Látnivalói

• a Várhegyen láthatóak a Kovászna-patak menti havasoknál épített egykori vár maradványai.
• XIX. századi református temploma, melynek már megépítésének évszázadában leomlott a tornya.
• XX. századi római katolikus temploma.
• A Kádár házban kiállított képtár.
• a XIX. századi Kommandó-sikló, mely egy ipartörténeti emlékmű.
• Románia legjelentősebb szívgyógyászati központja.
• Pokolsár egy iszapos, kénnel és széndioxiddal dúsított gázkitörés . Ezt egykor fürdőkúrának használták. A főtér keleti részén áll. 1881-től Pokolsár Fürdőintézet néven működik.
• a Mikes telken áll egy kisebb fürdőtelep, amely a Mikesfürdő nevet viseli.
  

Itt születtek:

• a XIX. századi katonaorvos dr. Héjja Pál, aki mint szakító is alkotott.

• a XX. század első felében : Gazdáné Olosz Ella, textilművész, a híres közíró és filozófus Fábián Ernő, Kádár László geográfus aki Afrikát is átutazta, 1909-ben Ignácz Rózsa író, Zágoni Attila pamfletista akinek írói tevékenysége is megemlítendő.
  

• Itt Született 1934-ben Fábián Ernő közíró, filozófus.
• Itt született 1937-ben Gazdáné Olosz Ella, textilművész.
• Itt született 1908-ban Kádár László geográfus, Afrika-utazó.
• Itt született 1897-ben dr. Héjja Pál katonaorvos, szakíró.
• Itt született 1909-ben Ignácz Rózsa író.
• Itt született 1945-ben Zágoni Attila író, pamfletista.

Testvérvárosai

Nagykanizsa, Balatonfüred, Csenger, Ticheru, Sunne.