Kudzsir

Útvonaltervező

ismertető

Megye: Fehér megye.
Erdély régió.

Kudzsir a Kudzsiri-havasok lábánál, Szászvárostól légvonalban 12 km-re keletre, Szászsebestől 20 km-re délnyugatra, az azonos nevű patak partján fekvő Fehér megyei város. Érdemes megjegyezni az alábbi paramétereket:

Összterülete 354,1 km².
tengerszint feletti magassága 300méter.

Elnevezése

minden bizonnyal az itteni patakról (Kenyér) ered. Kenyérmezőt is egyébként erről a patakról nevezték el.

Története röviden

A XV. század végén alapult település, mely az 1800-as évekig szászvárosszéki város volt, majd az orláti román határőrezred szerves része. Miután a településen megalapult a görög katolikus parókia, azok a hívek, akik nem tértek át, áttelepültek Romoszra. A férfi lakosság nagy része ekkor határőrként tevékenykedett. Az ortodox vallás "reneszánsza" figyelhető meg a XIX. században.

A vasgyártás szerepe mindigis kiemelkedőnek minősült a környéken, hiszen a Vajdahunyad vidékén kitermelt nyersvas feldolgozására vas- és acélgyár kezdte meg működését a XIX. század elején. A lakosság számának drasztikus növekedése mellett egyértelműen pozitívumként említhető meg a munkanélküliség arányának csökkenése, a fellendülő kézművesipar.

Még korábban német hospesek telepedtek le itt, ebben a korszakban a németek betelepülésének második hulláma következett, sőt nagyarányú magyar munkavállaló is érkezett erre a területre. Megnyitotta kapuit az első román nyelvű óvoda, modern acéltelepet építettek a vasműhöz, bevezették az alakos acélöntést.

A XX. század első felétől viszont a román állam kaparintotta meg. Ettől kezdve fegyvereket is gyártott, sőt a század közepe előtt itt működött Erdély egyik legjelentősebb harangöntő üzeme.
A század második felében fontos ipari gócponttá vált, Románi szerte a legjelentősebb fegyvergyár ez volt, ahol azonban nemcsak kézifegyvereket és lőszert gyártottak, hanem mosógépeket és varrógépeket is.

A városi titulust 1968-ban nyerte el.

A század utolsó évtizedétől a gazdaság hanyatlása figyelhető meg. Talán az egyetlen húzóerő a Mercedes személygépkocsikhoz sebességváltó-áttételeket gyártó üzem és a faipar.

Lakossága

1900-as összeírások alapján a lakosság nagy része román, de nem elhanyagolható az itt élő magyar és német kisebbség számaránya sem.
2002-es statisztikák arról árulkodnak, hogy a domináns számú románság, a továbbra is kisebbségben lévő magyarok és németek mellett ekkor már cigányok is éltek itt.