ismertető
Megye: Arad megye.
Erdély régió.
Pécska a Maros jobb partján
fekvő Arad megyei városközpont, melyhez közigazgatásilag Óbodrog,
Tornya és Szenderhát tartozik.
Arad innen csupán 19 kilométerre
található.
Elnevezése. . .
szláv eredetre
utal.
Története röviden
Az első írásos
források, melyek konkrét említést tesznek róla, a XIV. századból
származnak. Ezekben még Petként olvashatunk róla. A település
határában feküdt Nagysánc, ahol brozkori leletekre bukkantak. Majd a
további ásatások alkalmával kelta és dák erődítmények is felszínre
kerültek. Legutóbbi lelet, melyet feltártak egy temető részei
voltak. Ezen leletek alapján a 11. lakosság egyértelműen a magyarság
volt.
Ajtonymonostor
romjaira a település határától nem messze bukkantak. Az első írásos
forrás, mely említia XIII. századból származik. Minden
bizonnyal a tatárjáráskor pusztult el. Maradványait a Maros
mosta el.
Pécskát mint
egyházas hely említik a XIV. századi források. A XVI. században
vámszedőhely, melynek lakosai a török offenzíva idején elhagyták a
falut. A törökök lángba borították, mivel a kivetett adókat nem
fizették.
A hódoltság után főként szerbek lakták. Területileg
egységessé Pécska, Ópécska és Magyarpécska összeolvadása után vált.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar,
jelentős román és szerb, szlovák és német kisebbséggel.
1992-ben
már a románság túlsúlya jellemző, de továbbra is élnek még itt
magyarok, romák sőt németek is.
Látnivalói
római katolikus temploma
Lovász Mihály kamarás
(kamarai igazgató) építtette a XVIII. század második felében.
Dr
Szabados József nevéhez fűződik az új templom megépítésére irányuló
mozgalom. Ő egyébként tiszteletbeli kanonok volt és a magyapécskai
esperes- plébános.
Az új templom alapkövét 1886-ban rakták le.
A tervek elkészítése Reiter Ede és Halmay Andor aradi tervezők
nevéhez fűződik. Kovács József építette meg. Az építést felügyelték:
Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz
Mihály
községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István
polgármester.
A XIX. század második felében építették újjá és
szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Walther Gida nevéhez
fűződik az ablakok megfestése.
Az építmény tisztán
gótlikus stílusjegyeket hordoz magán. Anyaga : nyerstégla.
Boltozatát fa-struktúrás módszerrel oldották meg. Magassága kb 49
méter.
Belhossza: 49 méter. Hajója 13 méter széles és 10 méter
magas. Oldalhajói: 6-6 méter hosszúak és 3-3 méter szélesek.
Pécskán
születtek:
- Szegedinác Jovánovics Péro a XVIII. századi
parasztlázadás vezetője.
- A művészettörténetíró Ormós
Zsigmond, aki MTA tagja is volt.
- Klebelsberg Kunó a
magyar iskolarendszer megreformálója.
- A XIX századi festő
Nagy Oszkár.
- A XX. századi festő Martinszky János.
- Az író, költő, műfordító, újságíró Balla Ignácz.
Testvérvárosa
a magyarországi Battonya.