Szentdemeter

ismertető


Megye: Maros megye.
Erdély régió.

Szentdemeter a Kis-Küküllő bal partján fekvő Maros megyei falu, mely Marosvásárhelytől nem messze található és közigazgatásilag pedig a tőle 5 kilométerre fekvő Balavásárhoz tartozik.


Története röviden

A település birtokosa volt Kemény Lőrinc, aki Zsigmond király bőkezű adományozási tevékenysége révén szerezte meg.
Az első írásos forrás, mely említi, a XVI. századból származik. Ebben még Zentdemeterként olvashatunk róla.
Az 1700-as években láttak neki egy hatalmas vár építéséhez, melynek maradványai napjainkban is megtekinthetőek egy Nagy-Küküllő megyei hegyfokon.

A várkastélyt többször is átalakították, például Balassi Ferenc reneszánsz ízlésnek megfelelően.
Gyulaffi Zsófia kezdeményezésére a római katolikusok kápolnája lett, a templom pedig az unitáriusok rendelkezésére állt.
Kiss András ostromolta sikeresen, és az ellenálló Lázár Györgyöt ki is végeztette.

Az 1910-es összeírások 731 itt élő emberről számolnak be.
A falu egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásig volt a Székelytúri járás része Udvarhely vármegyében.

Az 1992-es népszámlálási adatok szerint a lakosság nagy része magyar, de csekély szűmú cigányság és egy román is él itt.


Látnivalók


  • A klasszicista építészeti jegyek ezen a területen leginkább a Schell udvarházon voltak tetten érhetőek, bár napjainkban állapota rendkívül rossz.
  • A település egyik végében áll a római katolikus templom, melyet román stílusban építettek, de a későbbiekben szükségessé vált átalakítása, melynek révén már gótikus jegyekkel ruházták fel. A szentélyben falfestékekre bukkantak. Az 1517-es reformáció kedvező helyzetet teremtett az unitáriusoknak, hiszen a templom felett ekkor ők rendelkezhettek, de a katolikusok később visszaszerezték.

Szentdemeteren született. . .

az unitárius biblia fordítója, Bogáti Fazekas Miklós, aki a XIV. században élt és alkotott.