Megye: Maros megye.
Erdély régió.
Szováta (románul Sovata,
németül Sowata):Maros megyei község, melyhez közigazgatásilag az
alábbi települések tartoznak: Kopács, Illyésmező, Sóvárad és
Szakadát. Az alábbi patakok veszik körbe: Kis-Küküllő, Juhos, Sebes,
Szováta és Szakadát. A Székely-Sóvidék központja, Európa hírű
üdülőváros. Marosvásárhely csupán 60 km-re található innen.
Fekvése
Marosvásárhelytől 60 km -re keletre a Mezőhavas délnyugati előterében a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955-óta város. Kopács, Illyésmező, Sóvárad és Szakadát tartozik hozzá.
Elnevezése
Nevének eredtéről több állítás és fent áll. Egyesek szerint a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta nevét. Míg mások szerint a szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből ered.
Története
röviden
A település már a római korban is lakott
volt. A monda szerint itt már a rómaiak is bányásztak sót, és ez a
középkorban is folytatódott. Sótavainak keletkezése nem bonyolult. A
régi mélyedéseket csapadék és folyóvíz töltötte fel. A XVI. században
szegény székely családok települtek ide, akiket elűztek de rövid
időn belül visszatértek. A XIX. században épült meg első fürdője,
mely a Gérafürdő nevet viselte. Az évek során Felső-Szovátára
helyeződött át, s itt nyitották meg a XX. században a fürdőtelepet.
Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar
volt.1992-es népszámlálási adatok sem mutattak jelentős változást. A
domináns számú magyarság mellett élt itt román, cigány és német
nemzetiségű is.1920-ig a trianoni békediktátum pontjainak
ratifikálásáig képezte Nyárádszeredai járás szerves részét Maros-Torda
vármegyében. A település lakosainak jelentős száma katolikus és
református, míg kisebb számban ortodox vallású. Középiskola, kórház és
több egészségügyi intézmény is van a teleplülésen.