ismertető

Erdély régió.

Torockószentgyörgy

Fekvése: Székelykő  és az Ordaskő között húzódó É-D irányú Torockói-medence déli, kiszélesedő részén 575 m tengerszint feletti magasságban található.

Története röviden:

Az első írásos forrás, melyben konkrét említése történt a XIII. századi pápai tizedjegyzék. Ez egyértelműen a valláshoz való erős kötődést is kifejezi. A település nevét Szent György patrónusáról kapta. Többféle névalakja volt az idők során: Thorozko-Zenth Gyewrg, 1474-ben Zenth Gyewrgh, 1516-ban Zentgyeurgh, 1624-ben Toroczko-Szentgyörgy.

Már az Árpád-korban is a legjelentősebb összefüggő birtokkal a Thoroczkay család rendelkezett, de a család egyik tagja Illés részt vett a Mátyás király elleni összeesküvésben, melyet birtokaik elkobzásával szankcionáltak.

Az itteni várat az erdélyi alvajda Thoroczkay Ehellős építtette. Ő egyénként Ákos nemzetségből származott.

Az 1514-es Dózsa György-féle parasztlázadás alkalmával a rebellis seregek a várat tűzték ki célpontnak, ami emiatt rossz állapotba került. Az itt tárolt okiratok megsemmisültek.

Thoroczkay Ferenc fogja II. Lajos királytól visszaszereznie elődei által eljátszott birtokai, de kitartóságát a király a vár feletti uralom jogával és a bányák feletti korlátlan rendelkezés jogával is elismeri.

Az reformáció hatására az itteni lakosság unitárius hitre tér, de a rekatolizációs folyamatok itt is szétburjánzanak és hatást gyakorolnak a lakosságra.
Bocskai Istvánnak nyújtott segítséget a lakosság nagy része, kiegészülve a környékről verbuválódott nép mozgalomban résztvevőkkel, akik innen indultak útjukra.
Az unitáriusok számára Thoroczkay Zsigmond építtette meg az itteni templomtornyot, melynek falában az alábbi felirat olvasható:

Kincséből az igaz szívesen áldozzon az égnek, / Tűz, víz, s más baleset, hogy ne találja soha.
Pénzedből, Zsigmond, minekünk te a tornyot emelted, / Kártól mit se remegj, mennynek adót, ha fizetsz.
Ősi Toroczkai vér, munkád folytatni ne szűnjél, / Elméd és karod így tisztel egy égi Atyát. "

A kőtábla bal oldalán található a Thoroczkay család címere -a nap és a hold között egy kétvasú eke, mindkét ekevasból egy-egy súlyos búzakalász emeli a magasba fejét, s ezeket két galamb érinti a csőrével. Körben a család jelmondata olvasható:

Holdat a nap, s az ekéd a kalászt, a kalász a galambot, /Míglen az ősi erény élteti hírnevedet"

- 1656 május 23-án Rákóczi György fejedelem Torockószentgyörgyön tartózkodik.

A XVII. század végén érkezett ide Rákóczi György fejedelem. A szabadságharc idején egyértelműen a kurucokat támogatta mind a falu lakossága, mind a Thoroczkay család. A labancok várát közös összefogással sikerült megsemmisíteni, de a harcban életét vesztette Kovács Mózes hadnagy és Szakács Miklós, aki a kuruc seregek vezére volt. Mindkettőt a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Az 1700-as évek elején a Thoroczkay család egyik tagja György annak örömére, hogy elhúzódó betegségéből sikerült felépülnie megépíttette az itteni katolikus templomot, a ferencesek számára pedig egy kolostort. Napjainkban még egy templom található itt. Ez a XIX. század második felében épült.

A kápolnával összekötött kriptában helyezték örök nyugalomra Thoroczkay Istvánt. Róla érdemes megjegyezni, hogy Rákóczi Ferenc tábornoka volt.

Szintén a Thoroczkay család egyik jeles tagja, Ferenc építtette meg az itteni református templomot az 1600-as években. A bejárat fölött közvetlenül az alábbi szöveg olvasható:

Menjünk elébb az Úrnak hálaadással és énekeljünk nékie dicséretet. (Zsolt.52. ) Ég és föld elmúlnak, de az én beszédim soha el nem múlnak"

Jelentős kárt okozott a településnek a Horea-Cloşca- féle felkelés, hiszen tagjai a lakosságot terrorizálták, fosztogattak, Farczádi református lelkészt pedig meggyilkolták.

Idősebb Brassai Sámuel volt a település lelkésze, amikor a XIX. század közepén megépítették az itteni unitárius templomot.

A XIX. század közepén Avram Iancu csapatai támadtak a településre, a lakosságot szintén rettegésben tartották, hiszen a hét békekövetet hideg vérrel meggyilkoltak, raboltak, fosztogattak, gyújtogattak.   A lakosság ezen csapások után is hű maradt településéhez, maradék energiáik mozgósításával kezdték meg az újjáépítésre irányuló munkálatokat.

Az első világháborúban részt vevők közül harmincegy, a második világháborúban részt vevők közül pedig tizenkilenc hős vesztette életét. 1996-ban az unitárius templom kertében tiszteletükre kopjafákat állítottak.

1944 szeptemberében huszonhat magyar áldozta életét hazájáért. Közülük kilencet helyeztek itt örök nyugalomra.   2005-ben a falu határában álló ezen területet kegyhellyé minősítik.

Itt született hírességek: 

• Brassai Sámuel erdélyi polihisztor
• a híres pedagógus Gáspár János
• Vernes András festő
• Gergely János botanikus

A lakosság száma jelenleg 620 fő, melynek vallási összetétele rendkívül heterogén, hiszen unitáriusok, reformátusok, katolikusok, Jehova tanúi , pünkösdisták és görögkeletiek egyarán élnek itt.