ismertető

Megye: Kovászna megye.
Erdély régió.

Zágon a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekvő Kovászna megyei falu.   A  Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában található, Kézdivásárhelytől csupán 27 kilométerre.
Közigazgatásilag Papolc tartozik hozzá, de Zágonbárkány, Szitabodza és Orbaibodza anyaközsége is.

Elnevezése. . .

egy bolgár főnévből származik. A zagon magyarra fordítva annyit tesz: két hold föld.

Története röviden

A település templomát, melyet Szent Miklósnak szenteltek, a középkorban építették. Napjainkban már csak maradványai látszanak a Szent Miklós temetőben.

A település fontos privilégiumot szerzett: vásártartási joggal rendelkezett.
Határától nem messze Bodzamezején egy falu maradványait tárták fel.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar, de jelentős a románság száma is. Kilenc fő pedig németnek vallotta magát.

A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte az Orbai járás szerves részét Háromszék vármegyében.

Látnivalói

• XVIII. századi barokk református temploma.
• XIX. századi római katolikus temploma. Szintén a XIX. században épült az ortodox templom.
• A nagy befolyással rendelkező Mikes és Szentkereszty család az 1600-as években itt építtette meg udvarházát.
  

Zágon szülöttei:

• A XIX. századi író Aranka György.
• A XIX. századi muzeológus Csutak Vilmos, aki tanárként is tevékenykedett.
• Mikes Kelemen hadapród és kamarás.
• Kiss Manyi színművésznő.