Magna Curia, A Dák és Római Civilizáció Múzeuma, Déva

Magna Curia, A Dák és Római Civilizáció Múzeuma, Déva adatai:
cím:
Magna Curia, A Dák és Római Civilizáció Múzeuma, Déva
Déva
nyitva:
egész évben
ismertető

Valószínűleg már a dévai vár építése után felépült a várhegy tövében egy királyi udvarház, ennek azonban nem maradt nyoma az írott forrásokban. Valószínűsíthető, hogy Geszti Ferenc, aki 1581 és 1595 között volt a vár kapitánya, építtette föl, vagy alakíttatta át saját céljaira egy már meglévő épületből az udvarházat, mely 1590-ben jelenik meg először egy síremlék feliratában. 1608-ban került Bethlen Gábor, a későbbi fejedelem tulajdonába, aki számos felújítást, bővítést hajtott végre az épületen. Fejedelemsége ideje alatt is komoly összegeket fordított a kastély reneszánsz stílusban folyó fejlesztésére, 1618-ban például nyolc szekér faragott követ küldetett Kolozsvárról az építkezésre. 1621-ben készült el a kastély külső kőkapuja. 1622-ben meghalt a kastély úrnője, a fejedelem felesége, Bethlen Gábor pedig a birtokot unokaöccsének, Bethlen István gróf váradi főkapitánynak adományozta. Ő 1628-tól 1632-ben bekövetkezett haláláig lakott itt feleségével, Széchy Máriával, a Murányi Vénusszal, kinek alakja több költőt is megihletett. Férje halála után az özvegy még nyolc évig igazgatta a birtokot, újra férjhez ment Rosályi Kun Istvánhoz, akinek rosályi birtokáról azonban megszökött és visszamenekült a kastélyba. Férje nagy csapat katonával eredt utána, és valóságos ostrom alá fogták a kastélyt, ahonnan azonban az asszony a várba menekült, ahová férje már nem követhette. Széchy Mária 1640-ben eladta az uradalmat I. Rákóczi Györgynek, aki szintén gondját viselte az épületnek, több ízben javíttatta, bővíttette. A fejedelemség bukása után a birtok császári tulajdonba került és a kincstár bérbe adta a kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. 1743-ban Erzsébet Krisztina császárné udvarmesterének tulajdonában volt, aki ebben az évben eladta Haller János erdélyi kormányzónak. Haller már az adásvétel évében leszerződtette Konrad Hammer-t, a kor neves építészét, kinek vezetésével jelentős, immáron barokk stílusú átépítésre került sor. Sarokpavilonokat és új díszlépcsőket emeltek, a homlokzatra erkély került, az épületben hatalmas kandalló épült, a fontosabb termeket stukkókkal díszítették. Hallerék halála után, hosszas pereskedést követően a kastély újra kincstári tulajdonba került és csak a 19. században jutott a város tulajdonába. Rövid ideig vármegyeházaként is használták. 1934-től múzeumként működik, falai között kapott helyet a dák és római civilizáció múzeuma, amely harminc teremben került bemutatásra. A többi teremben egyéb történelmi és természettudományi anyagot láthat az érdeklődő. Felújításának 2008-as befejezése óta ismét régi pompájában látható és látogatható a kastély.

            A négyszögletű, kétszintes épület négy sarkán kiugró pavilonok állnak. A kastély főhomlokzata délre néz. A keleti homlokzaton monumentális lépcső található. A kastély előtti szökőkút nyíllal átlőtt nyakú hattyúszobra Haller János feleségének, Daniel Zsófiának a címerállata. Az épület északi oldalán található a látványos kőlépcső, déli homlokzatán reneszánsz ablakkeretek láthatóak, a bejárat feletti balkon, a nagyterem színes, címeres kőkandallója érdemel még említést.

Fotók a régióból

Ajánlat
Piski
Abafája
Torja
Csobányos
Alsófüld