ismertető

Kolozsváron a Fő tér 24-es szám alatt található a Város i Művelődési ház, mely egykor a Kolozsvári Iparos Egyletnek adott helyet. Az épület Maetz Frigyes, neves kolozsvári építész tervei alapján készült 1884-ben az Iparos Egylet számára. Ezt megelőzően egy másik épület, valószínűleg egy középkori lakóház állt a telken, melyet Veress Ferenc által az 1860-as években készített felvétel örökített meg. A felvételen látható a ház homlokzatának földszinti részén két, egyenes záródású ablak és egy szekérkapu, valamint a felső szinten három ablak és egy mellvéddel ellátott, a homlokzat síkjából kilépő erkély.

            A kaszinók és kávéházak inkább csak az elit réteg számára voltak szórakozási helyszínek, az iparos réteg ezekből kiszorult, ezért számukra 1860 végén alakult meg az Iparos Olvasó Egylet, mely a mai Kolozsvári Iparos Egylet elődje, mely biztosította a kulturális életet, a hírlapokhoz való hozzáférést, a társadalmi érintkezés kereteit. Az egyletet Krémer Ferenc szabó céhmester alapította, első székhelyük a Monostor utcában található Redut földszintjének egyik helyisége volt, mely ma Néprajzi Múzeumként üzemel. Az egylet nagy népszerűségnek örvendett az iparosok körében, ezért a Redut kis helyisége hamar szűknek bizonyult. Új, tágasabb hely után kellett nézni, Hintz György evangélikus lelkész Fő tér 23-as szám alatt álló háza megfelelőnek tűnt, 1862-ben tíz évre kibérelték, majd később megvásárolták a telek végében álló délkeleti saroktoronnyal együtt, mely a város tulajdonát képezte.

            A megvásárolt épület régi és rossz állapotú volt, állandó javításokat igényelt, ezért 1882-ben lebontották, helyére egy év múlva már fel is épült az új épület, melyet 1884. november 30-án adtak át. Több terv is készült az építés előtt, melyek közül Maetz Frigyes tervét fogadták csak el. Előzőleg benyújtott az Egylet egy másik tervet is, mely saroképület rajza volt, de a városi tanács nem fogadta el. Az épület tágas gyűléstermet, számos irodát és könyvtárszobát foglalt magába az előtéren, lépcsőházon és folyosón kívül. Az új épület 1884 áprilisában kapta homlokzati szobrait, melyek az Egylet két szobrász tagjának, Bertha Mihálynak és Klösz Józsefnek keze munkáját dicsérik. A nyolc szobrot Bécsből küldött minták alapján készítették el. Két szobor a lépcsőház szoborfülkéiben helyezkedett el, a főhomlokzat első emeletén kialakított két fülkében ismeretlen nőalakokat megformáló szobrok álltak, a maradék négy szobrot a balluszteres attika díszítésére helyeztek el. A négy, attikát díszítő kőszobor antik görög istenek megformálása volt, mely allegorikusan fejezte ki az Ipar (Héphaisztosz), a Kereskedelem (Hermész), a Művészet (Apollón) ás a Tudomány (Pallasz Athéné) fogalmait. A szobrokat, feltehetően a biztonság érdekében a második világháború idején távolították el az attikáról.

            Az Egylet új székhelyén 184-ben, az átadás évében az Iparkamarával közösen házi iparkiállítást szerevezett az Olvasó Egylet. A székhely dísztermében, 1922. december 28-án megalakult a Magyar Nemzeti Párt és Magyar Néppárt egyesülésével a Magyar Párt, melynek Jósika Sámuelt választották elnökéül, alelnöki posztra Kolozsvár 1913 és 1918 közötti polgármesterét, dr. Haller Gusztáv ügyvédet választották. Itt működött a Bogyó étterem az 1890-es években, a Fórum mozi is itt nyílt meg 1945-ben. A moziban először játékfilmeket vetítettek, majd az államosítás után dokumentum és rajzfilmek vetítésére használták, Új idők mozi néven, végül 1990-ben megszűnt. Jelenlegi rendeletetését 1960-ban nyerte el, mikor az emeleti részbe beköltözött a Városi Művelődési Ház.

            Az épület historizáló stílusban épült, három szinte van, a pince, a földszint és az emelet. Főhomlokzata neoreneszánsz elemeket visel magán, alacsony lábazata vakolt, övpárkánya keskeny, finom vonalú, koronázópárkánya gyámköves. A földszinten félköríves záródású kapu és újszerű, széles kirakat látható, emeleti részén félköríves záródású ablakok nyílnak, melyek között kompozit féloszlopok és szoborfülkék állnak.