ismertető

I. Ferenc császár és felesége, Karolina Augusta 1817. augusztusában látogatott Kolozsvárra, ennek állít emléket a Fő téren található emlékoszlop. Az oszlop állítását Kolozsvár főbírója, Páll Sámuel kezdeményezte. 1818. május 1.-én a város tanácsa benyújtott öt tervet a császári udvarhoz és a főkormányszékhez, majd a terv elfogadását követően pénzgyűjtést kezdtek az oszlopállítás költségeinek finanszírozása céljából. 1821. december 21-én a városi tanács megegyezett a munkálatokról Schindler Mihály és Csűrös Antal kőfaragómesterekkel és a domborművek elkészítésére Nagy Sámuellel. A kellő összeg még nem gyűlt össze, ezért a munkálatok megkezdése késett egészen addig, míg Kolozsvár ügyésze, Topler Imre a hiányzó összeg adományozását és a munkálatok megszervezését elvállalta. Topler Imre újításokat eszközölt, a Csűrös Antal kolozsvári kőfaragó által készített sas szobrokat újrafaragtatta, a Nagy Sámuel által készített domborművek helyett Bécsből rendelt új császárportrékat. Az emlékmű oldalainak domborműveit Josef Klieber szobrászmesterrel készíttette el, aki a bécsi Művészeti Akadémia neves professzora volt.

Az emlékművet a helyiek csak Statua-ként emlegették, átadására 1831. október 4-én, Ferenc napján került sor. Az ünnepélyes eseményen Josef Klieber nem volt jelen, visszautazott Bécsbe, de előtte készített egy festményt Topler Imréről is.

A Mátyás-szoborcsoport felállítását a 19. század legvégén egy nagyobb térrendezés előzte meg, melynek során a Statuát, azaz Karolina-oszlopot a Fő térről az akkori Karolina tér közepére helyezték át. A tér mai neve: Múzeum tér. Az egykori Karolina tér elnevezés abból eredt, hogy a tér északi során a császárné adományából kórházat építettek fel, melyek Karolina-kórháznak neveztek. Az emlékoszlop ma is ezen a helyen található.

Az emlékmű lépcsőzetes kialakítású talapzatból, kőhasábokból és középen magasba nyúló obeliszkből áll. A kőhasábok felületét pilaszterek tagolják és hangsúlyos párkány zárja le. Az obeliszket a sarkainál alacsony pilléreken álló, csőrükben kovácsoltvas babérkoszorút tartó sasok szobrai veszik körül. A kőhasáb elölnézetén Kolozsvár címere látható, a hátsó részén olvasható, latin nyelvű, öntöttvas felirat az emlékmű állításának körülményeit írja le. A kőhasáb oldalain egy-egy figurális dombormű található. Az obeliszk elülső részén helyezték el I. Ferenc császár és felesége, Karolina Augusta ovális alakú portréját. Az obeliszk keleti oldalán a Közép utca kaputornyán át érkező császári hintó, a lelkes tömeg és a magyar nemesek díszruhás, lovas menetének egy-egy tagja látható. A nyugati oldalon a Karolina-kórház kapujában alamizsnát osztogató császárné és kísérete domborművét helyezték el. A domborműn látható jelenten a császárné pénzt nyújt át egy előtte térdelő szegény asszonynak. A császárné mellett férje, I. Ferenc császár, elegáns német viseletben, mellette magyar ruhás úr, a háttérben a császári kíséret néhány tagja jelenik meg. A márványba vésett kettős portrét, mely a császári párt ábrázolja, egy koronával zárt babérkoszorús medalionban helyezték el, melyet egy szárnyas géniuszalak tart.

A Karolina-oszlopot minden irodalom jelentős emlékműnek tekinti, Josef Kliebert mestert pedig az osztrák klasszicista szobrászat egyik legfontosabb mesterének.