Kendeffy-kastély - Őraljaboldogfalva

Kendeffy-kastély - Őraljaboldogfalva adatai:
cím:
Kendeffy-kastély - Őraljaboldogfalva
Őraljaboldogfalva
nyitva:
egész évben
ismertető

Az őraljaboldogfali Kendeffy-kastély építéséről az első megbízható, írásos emlék 1777-ből maradt fenn, ez egy építési szerződés. A következő adat az épület főbejárata fölött elhelyezett latin nyelvű emléktábla, mely 1782-ből származik. A tábla felirata a következőket árulja el:

„AEDES/ QUAS HOSPES VIDES/ NON TAM OPERIS MOLE ET ORNATU/ QUAM/ QUIETATAE/ HABITATIONIS COMMODITATE/ ILLUSTRES/ DEO IPSO/ SUMMO ET EX SUPERANTISSIMO/ DIVINARUM HUMARUMOUE [sic!] RERUM/ RECTORE/ FATORUMQUE ARBITRO/ QUO SINE FRUSTRA LABORATUR/ AUXILIUMN [sic!] TE/ FELICITER CONSTITUIT/ ALEXIUS KENDEFI/ COMES DEI [sic!] MALOMVIZ/ SACR[AE] CAES[ARAE] REGIAEQ[UE] ET APOST[OLICAE]/ MAIEST[ATIS] IN SUMMO M[AGNI]. PRINCIP[ATUS] TRANSYLV[ANIAE]/ SENATU CONSILIARISQ[UE] ACT[UALIS] ET INT[IMUS]/ CUM CONIUGE CARISSIMA/ CHRISTINA BETHLENIA/ NATA COMITISSA/ EASQUE [sic!]/ DEO STATORI/ CARIS PIGNORIBUS ET AMICIS/ EX VOTO DICAVIT/ ANNO AE[RAE?/TATIS?] CH[RISTI] MDCCLXXXII.”

 

Szabad fordításban ez annyit tesz:

„Az épületek, melyet látsz idegen, nem a hatalmas munka és a díszítés által tűnnek ki, hanem a csend és nyugodt lakás kényelmével, amelyet a legnagyobb Isten, a mennyei és földi dolgok igazgatója és bölcs védője segítségével, akinek tanácsa nélkül hiábavaló lenne minden munka, építtette Kendeffy Elek, Malomvíz grófja, császári és apostoli királyi fenségének, Erdély nagyfejedelmének belső tanácsosa szeretett feleségével Bethlen Krisztina grófnővel, gyerekeivel a gondviselő Istennek fogadták az Úr 1782. esztendejében.”

           

       A Kendeffy-családról az első információk 1236-ból származnak, ekkoriban telepedhettek le a Zsil-völgyében, bár erről nincsenek pontos adatok. A következő forrás 1406-os, ekkor az erdélyi vajda kiváltságokat adományozott Malomvizi Kende fia Jánosnak, aki így mindennemű kenézi szolgáltatás alól mentesítést kapott, majd 1405-re már országos nemesi kiváltsággal rendelkezett, Zsigmond királytól pedig címeradományt kapott. Két fia által vált Kendeffy és Kenderessy ágra a család. A két fiú pallosjogot kapott Mátyás királytól. A főnemesi családokkal kötött házasságok révén jutottak nagyobb befolyáshoz, politikai és gazdasági értelemben is, valamint helyzetüket ezáltal erősítették meg olyannyira, hogy a későbbiekben fontos és neves családnak számítottak.

            Az Őraljaboldogfalván felépített rezidenciájukat valószínűleg egy már létező udvarház helyén, a frissen szerzett nemesi rangjához méltó, reprezentatív kastély gyanánt építtetett fel Gróf Kendeffy Elek. Ennek a barokkos stílusú épületnek maradványait őrzi a keleti szárny golyvázott párkánya és a helyiségeket fedő fiúkos dongaboltozat.

            A kastélyt Kendeffy Ádám tovább alakította, és a lovardával bővítette. Kendeffy Ádám a kor jelentős gazdasági személyisége volt. Wesselényi Miklós barátjának mondhatta magát, ő alapította a kolozsvári vívóiskolát, nagy összegeket fektetett mezőgazdasági gépek vásárlásába, fontosnak tartotta a mezőgazdaság fejlődésének elősegítését.

            A kastély jelenlegi formája 1870 és 1874 között alakult ki, mikor Kendeffy Árpád tulajdonát képezte. A kutatások során sikerült kideríteni, hogy a kastély átalakítási munkálataiban Schulcz József, a vajdahunyadi vár restaurálásban közreműködő építész és a restaurátor, festő, idősebb Storno József is részt vett.

            A kastélyt, mint szinte mindent, a románok az államosítás után tönkretették. Az 1946-os földreformig Kendeffy Gábor és felesége, Bánffy Zsuzsanna birtokolták az épületet, majd az államosítás után, 1960-as évektől a birtokon nyári diáktábor működött. Az épületet nem használták, de állapota olyannyira megromlott, hogy tornyát 1980.ban teljesen újjá kellett építeni. Az 1980-as újjáépítéskor kialakították benn a ma is működő szállót.

            Érdekesség a kastéllyal kapcsolatban, hogy a korabeli sajtó Stefánia és Rudolf trónörökösök 1882. augusztusi tíznapos ott tartózkodásáról számol be, mely a retyezári vadászat során történt.

            A téglalap alaprajzú, három részből álló kastély neogótikus megjelenését valamelyest megtartották a 20. századi átalakítás során. A neogótikus jelleget leginkább a torony és a fiatornyok, valamint a lőrésekkel áttört mellvéd, a csúcsíves ablakok őrizték meg. A kastély egy magaslaton áll, melyet mellvéddel vettek körül, az épülethez kétoldalt rámpa vezet. A kastély és környezete a középkori francia lovagvárak hangulatát idézi, mely megjelenés pompás reprezentatív funkciót látott el.

Fotók a régióból

Ajánlat
Hargitafürdő
Göröcsfalva
Libánfalva
Diófás