Székelyhíd

ismertető


Megye: Bihar megye.
Erdély régió.

Székelyhíd érmelléki, Bihar megyei város, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak: Csokaly, Érköbőlkút, Érolaszi, Hegyközszentmiklós és Nagykágya.
Nagyvárad innen csupán 42 kilométer.

Története röviden

Az első írásos forrás, mely konkrét említést tesz róla, a XIII. századból származik. Ebben még Zekulhydként olvashatunk róla. A legkorábban székely nemzetiségűek éltek itt, akik főleg katonáskodtak, illetve az Ér hidat őrizték.

Az itt álló várat már a XV. században megépítették, de többen is ostromolták. A Zólyom családot a támadó paraszt seregek Dózsa vezetésével meggyilkolták, a várat pedig ledöntötték.
A református templom is XV. századi, gótikus stílusjegyeket hordoz magán. Ablakai csúcsívesek, falai vékonyak és magasak.

A Dózsa vezette sereg által lerombolt várat a század végén építették újjá, majd erősítették meg.
A török seregek viszont az 1600-as évek második felében betörtek ide és leamortizálták a várat. A vasvári béke nyomán romboltatták le. A barokk katolikus templom helyén megépülő Stubenbergi - kastély építésénél viszont megmaradt elemeit hasznosították. A század utolsó éveiben a szegénylegények lázadtak fel itt a gabonaház ellen.

Az 1910-es összeírások alapján a lakosság nagy része magyar.

1992-es népszámlálási adatok ennél kissé árnyaltabb képet mutattak, a domináns számú magyarság mellett ugyanis élt itt román, cigány és német nemzetiségű is.


A település egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig képezte a Székelyhídi járás szerves részét Bihar vármegyében.

2004-ben kapta meg a városi rangot.

Itt született. . .

a XIX. század elején Széky József, a híres régész.