ismertető

A kolozsvári Filstich-Kemény-ház építésével és korai történetével kapcsolatban nem maradt fenn sem írásos emlék, sem elemezhető faragványok, így pontos adatokkal nem lehet szolgálni. Annyi biztos, hogy a 16. században már állt egy földszintes épület a Fő tér északi sorának telkén. Akkoriban a házak földszintesek voltak és a 16. század második felében kezdték el beboltozni a kapualjaikat, mely után emeletet építettek számos itt álló ház alsó szintje fölé. Az emelet építésének valószínűsíthető dátuma 1579, mikor biztosan végeztek felújítási és talán egyéb munkálatokat az épületen. Ez két évvel az után történt, hogy a ház, 1595-ben Filstich Péter kamaraispán birtokába került. Az épület ajtókerete a 16. századi kolozsvári emlékek bizonyítékai alapján minőségében és díszítésében is egyedülállónak számított. Az ajtókeretet a kolozsvári kamaraispán készíttette.

            1606 és 1608 közötti törvénykezési jegyzőkönyvek tanúvallomásaiból kiderül, hogy 1603-ban a kamaraispán házában szállt meg Krausenek Pál császári biztos és kamaratanácsos. Segesvári Bálint feljegyzései arról árulkodnak, hogy a ház és a kamaraispán egyre növekvő jelentőséggel bírt. Szintén ezekből a feljegyzésekből lehet tudni, hogy itt szállt meg Homonnai Bálint fejedelemjelölt 1607-ben és Bánffy Dénes és felesége, Báthory Anna, esküvőjük után 1608. november 11-én. A 17. század közepén Ébeni István, kolozsvári főkapitány és felesége tulajdonában volt, akik ebben a házban hunytak el.

            Következő ismert információk a 17. század végéről vannak. 1697-ben a ház komoly károkat szenvedett egy hatalmas tűzvészben, mely a város északi és nyugati felén pusztított. A tűzvész után valószínűleg felújítási munkálatokat végeztek, de a megmaradt részekből nem lehet kiválogatni, melyet készültek ekkor. A 18. század elején Wass Dániel és felesége Vay Judit birtokolta a házat, valószínűleg lányuk, Wass Krisztina jogán került a Kemény család kezébe.

            A 19. század első felében komolyabb átépítést hajtottak végre az épületen, hárommenetes, későbarokk alaprajzú épületté építették át, homlokzatát is későbarokk elemekkel látták el. Ekkor tagolták a homlokzatot lizénákkal és pilaszterekkel, melynek középtengelyében kovácsoltvas mellvédű erkély állt, oszloppáron pihenve. Ezt egy fényképről lehet tudni, melyet Veress Ferenc készített 1868-ban. Ezen a felvételen jól látszik a mára már lecserélt, földszinti, szegmensíves nyíláskeretek.

            Az épület 19. századi átépítését a különböző források alapján Kemény Sámuel nevéhez kötik, de Késmárki János már egészen biztosan 1803-ban elkészítette a ház bútorzatát. Az építkezés folyamán a főhomlokzat oszlopait lebontották az erkély mellvédjét a ma is látható íves alakúra cserélték, kialakították a földszinti helyiségek kirakatait, melyek már 1859-ben is üzlethelyiségként funkcionáltak. Ekkor cserélték ki a nyílászárókat is.

            A Filstich-Kemény-ház egy emeletes, nyújtott trapéz alaprajzú lakóház, melynek helyiségei a két belső udvar köré szerveződnek. Főhomlokzata a földszinten öttengelyes, az emeleten hat tengelyre oszlik. A földszinten lizénák, az emeleti részen kompozit fejezetű pilaszterek tagolják vízszintesen. A homlokzat lezárását a gazdagon tagolt, golyvázott koronázópárkány adja. Az épület főbejárata a középső tengelyben nyíló kapu, melyet két szegmensíves záródású, kőkeret nélküli ajtó fog közre. Az épület első tengelyében, az ablakkönyöklő alatti részen egy faragott kőtábla emlékezi arra, hogy ifjabb Kemény Sámuel Deák Ferencet és Vörösmarty Mihályt látta vendégül házában. A kőtáblám ez áll: ENNEK A HÁZNAK AZ ERKÉLYÉRŐL SZÓLOTT / DEÁK FERENC ÉS VÖRÖSMARTY MIHÁLY / A FÁKLYÁSMENETBEN TISZTELGŐ IFJUSÁGHOZ 1845. MÁJUS 18-ÁN. / MEGJELÖLTE AZ ERDÉLYI IRODALMI TÁRSASÁG KEGYELETE / 1908. MÁJUS 17-ÉN.