ismertető

Nagysajó a 18. században került a Kemény család birtokába. Ezt megelőzően a 13. századtól kezdve folyamatosan nemesi kézben volt, a 16. században például Báthory Zsigmond, majd az Apafi család birtokolta.

            A Kemény család számos saját épületet emelt a városban, emellett a református templom felépítését is támogatta. A Kemény-kastély építése feltételezhetően gróf Kemény Sámuel nevéhez fűződik, aki 1817-ben hunyt el, születési dátuma ismeretlen. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a kastély vadászkastélynak készült. Kemény Sámuel tanult nemesember volt, Leipzigben és Göttingenben végezte tanulmányait, politikai karrierjét II. József uralkodása alatt kezdte, sikeres pályát futott be. 1786-tól Belsőszolnokmegye és Dobokamegye alispánja lett, majd számos tisztséget kapva 1815-től Királyi Tábla elnök lett. A kettő közötti időkben 1790-től Tordamegye főispánja, majd 1795-től főkormányszéki tanácsos és császári-királyi kamarás, 1810-ben ideiglenes Királyi Tábla elnök volt. Grófi rangot 1804-ben kapott.

            A Kemény-kastély építésének pontos dátuma, terveinek készítője és kivitelezője sem ismert, ahogy még számos adat sem az épülettel kapcsolatban. Valószínűleg az 1780-as évek közepén építették. II. József által 1769 és 1773 között végzett katonai felmérés térképein három jelentősebb épületegyüttes fedezhető fel, azonban helyileg egyik sem felel meg a Kemény-kastélyként azonosított udvarháznak. Ebből következik, hogy csak a 18. század végén épült, ehhez hozzávéve gróf Kemény Sándor életrajzi adatait, valószínűleg az említett időszakban (1780-as évek közepe vagy vége) épült a Kemény-kastély. Ezt a következtetést erősítik meg a stilisztikai megfigyelések, az épület későbarokk stílusa is.

            Az épület mai megjelenése sajnos nem tükrözi teljes mértékben eredeti kinézetét, főleg a belső részen nem. 2009-ben egy nagyobb felújításon esett át, melynek keretein belül lecserélték a fedelét és a belső részeken végzett nagyobb munkálatok során számos olyan részlet sérült, veszett oda, ami az épület történeti jellegét adta. A tetőcsere szerencsére az eredeti tető mintájára készült fedéllel lett megoldva, így formai tekintetben kívülről nem változatták meg a műemléképületet. A 20. század eleje óta iskolaként működik, jelenleg a helyi ipariskola működik benne.

            A Kemény-kastély a falu déli oldalán, egy magaslaton helyezkedik el. Alaprajza nyújtott téglalap alakú, az épület háromszintes, főhomlokzata északi irányba néz. A főhomlokzata tizenöt ablaktengelyre osztható, középső három tengelye rizalitként előrelép, ebben található a lépcsőház. Az épület mindkét szintjén (kivéve a rizalitot) vakolatkeretes, fa keresztosztatú ablakok nyílnak. Ezek majdnem mindegyike egyenes záródású, a rizalit melletti, emeleti két ablak viszont íves záródású. A homlokzat falfelületei simák, kivéve a rizalit alsó szintjét, ahol sávozás látható. A középrizalit alsó szintjében nyílik a félkörívesen záródó bejárat, melynek két oldalán vakoltkeretes, egyenesen záródó ablak található. A bejárat fölötti részen három nagyméretű ablak nyílik, melyek félköríves záródásúak. A kiugró főhomlokzati részt koronázópárkány zárja, a fölötte lévő oromzatban egy üresen álló szoborfülke látható. A rizalit mindkét oldalán a földszinten vakolatkeretben ülő vakablakok, az emeleten két félköríves nagyobb ablak található, a nyugati oldalon nyílik a pincelejáró.

            Az épület oldalhomlokzatai háromtengelyesek, a főhomlokzathoz hasonlóan egyszerű övpárkány és lizénák tagolják. A déli oldal egységesen barokk kialakítású, a főhomlokzathoz hasonlóan tizenöt tengelyre oszlik, övpárkánya egyszerű, lizénái szintén. A kastélyt barokk stílusú manzárdtető fedi, a lépcsőház, vagyis a lizéna teteje oromzatos nyeregtető.