ismertető

A Nagyváradon található Fekete Sas palota a város legismertebb épülete, a főtéren áll. Az épületegyüttes helyén régebben a Sas fogadó állt, mely egy 1714-ben épült földszintes épület volt. Ez a fogadó volt egy időben az újvárosi városháza épülete is egyben. A 18. és 19. században bővítették, felkerült rá egy emeleti rész, ám a Városháza 1861-ben az Olaszi néven ismert városrészbe költözött, így a bővített épületben csak a fogadó működött.

A Városháza 1903-ban pályázatot hirdetett a Sas fogadó átépítésére, a pályázatok benyújtási határideje 1905. szeptember 30. volt, ezt követően két hétig tartott az elbírálás. A tizenhárom beérkezett pályázati munka közül hármat díjaztak. A fődíjat, mely 1600 korona összeget jelentett, Komor Marcell és Jakab Dezső páros terve nyerte el, melyet készítői a „Pezsgő” jeligével láttak el. Azonban az építkezés elmaradt, ugyanis az elöljáróságok úgy ítélték meg, hogy a 600 000 koronát meghaladó építési költség nem lesz megtérülő, pláne nem lesz nyereséges beruházás, így inkább a telek eladása mellett döntöttek.

A már álló épületekkel együtt a telket és a mellette álló Zöldfa Fogadót 1906-ban Doktor Kurlander Ede és Doktor Adorján Emil (A két Adorján-ház építtetője) vásárolta meg, majd építési engedélyt kértek a Sas Fogadó terveinek benyújtásával. Az engedélyt augusztus 8-án megkapták, a bontási munkálatokat november 19-én kezdték el. A következő év márciusában elkezdték az építkezést. A kivitelezéssel Sztarill Ferencet bízták meg, aki akkoriban a város neves építőmestere volt, tervezéssel is foglalkozott, ám leginkább építőipari vállalkozása révén a kivitelezésben ért el sikereket. Novemberre az épületet sikerült tető alá hozni, november 16-án zajlott az átadás, a teljes befejezés decemberre történt meg. Az épületegyüttesnek több tervváltozata maradt fenn. Ezek a tervek funkcionális és alaprajzi tekintetben azonosak, ám a belső kialakítás és a homlokzat architektúrája eltérő.

A terveket készítő, pályázatot megnyerő páros, Komor Marcell és Jakab Dezső Magyarország akkori legnevesebb építészei voltak. Lechner Ödön által meghonosított stílusban és formákkal dolgoztak, Doktor Adorján Emil két, már említett épületét is ők tervezték, valamint a Stern-palotát és a Kereskedelmi és Iparkamara 1906-1907 között felépült épületét is. Emellett, többek között a marosvásárhelyi Kultúrpalota is az ő nevükhöz fűződik.

A Fekete Sas szálló egy belsőudvaros, tornyos épület lett, melynek utcafronti részén, a földszinten üzlethelyiségeket alakítottak ki, valamint a főtér felöli oldalon a főbejáratnál a Korona kávéház működött. A toronnyal ellátott rész első emeletén kapott helyet a Dr. Adorján Emil által 1906-ban alapított Magyar Bank R.T. székhelye. A harmadik emeleten lakásokat alakítottak ki. A Kossuth utcával futó épületrész földszintjén vendéglő, emeletén előadótermek és a vigadó foglalt helyet, melyhez a földszinti előcsarnok díszlépcsőjén lehetett feljutni. Az emeleten hall és cukrászda is volt. Az itt található Nagy Vigadó 1909. május 7-én nyitott. Előadásoknak, koncerteknek adott helyet, később mozivá alakították át. Az épületben működött a Vigadó mozi 1911-től, a passzázsban pedig az 1909. augusztus 5-én megnyitott Uránia mozi állt a filmkedvelők szolgálatára.

A különböző tervváltozatokon a homlokzatok eltérő díszítéssel bírtak. A megépült homlokzat a tervekhez képest visszafogottabb lett a kivitelezés alatt, de így is a díszítőmódok számos formáját felsorakoztatja, különös tekintettel a szimbolikus megoldásokra. Az épület belső része leginkább a Kossuth utcai szárnyban díszes, minden helyiség minden felülete gazdagon díszített, motívumait a népies stílusból válogatták össze. Mára a kávézó semmit sem mutat eredeti szépségéből, teljesen átalakították, megfosztották különlegességétől.